Suzuki Vitarával Horvátba’ – hosszútávú teszt

   

Az idei nyáron lehetőségem nyílt hosszabb időt eltölteni a jelenlegi legújabb Vitarával, az 1.4 Turbo ALLGRIP GL+ verzióval. Kapva-kaptam a lehetőségen, próbáljuk ki, hogy milyen Magyarország legtöbbet eladott autójában ülni – 2024-es adatok alapján.
Ez a szám az utakon is meglátszik, rengeteg Vitarával találkozhatunk az utakon, de vajon mi áll emögött? Tényleg ennyire jó ez az autó, vagy..? Miért volt ez a legeladottabb autó az országban?

Ebben a tesztben ennek fogunk utánajárni – mégpedig egy kis kerülővel, Horvátországon keresztül.

A terv

Amint megjött az autó, körbejártuk, megnéztük, miben változott az előző modellekhez képest, illetve milyen belső felszereltségbeli különbségekkel rendelkezik. Az autó egy éve került forgalomba, mild-hibriddel ellátott, manuális váltóval. Súlya 1250 kg, ami igazából a négykerék-meghajtás, AllGrip rendszernek köszönhető.
Méretei pedig a következők: 4175 mm hosszú, 1775 mm széles, 1610 mm magas – ezekkel pedig egy teljesen kompakt SUV-ot kapunk a Suzuki márkajelzése alatt. Ehhez a kompakt mérethez pedig egy relatíve nagy csomagtér társul, 375 literrel. A hátsó ülések ledöntésével ez 1120 literre bővíthető. Lehet, hogy emiatt népszerű?

Az autót egy 1.4 literes Boosterjet turbós motor hajtja meg, amely 129 lóerőt és 235 Nm nyomatékot nyújt, összkerekes meghajtással – négy üzemmódban állítható az AllGrip rendszer: auto, sport, snow és differenciálzár.

Adatok alapján ez egy tökéletes autó – fogyasztása a méretéhez képest teljesen elfogadható, minden készen áll az indulásra.
Célpont: a horvát riviérán található Baška Voda település – bruttó 850 km-re innen.

Az út

Egy csodálatos reggelre virradtunk, ki is használtuk, hogy elkerüljük a dugót. Nagyjából hat óra körül útnak is indultunk. A szinte végig autópályás környezetet nagy örömmel fogadta az autó, hisz már a GL+ felszereltségben is minden megtalálható, ami egy hosszú úthoz kell: sávtartó, adaptív tempomat – és ez az együttes rendkívül sokat segít egy hosszú út során. Pihenőkkel és a zágrábi forgalommal együtt nagyjából öt órára elérkeztünk az ország egyik legszebb útjára, a Cesta Domovinskog Rata útjára. Ez az, ami a makarskai kijárat előtt eggyel található és keresztülvezet hegyi településeken, erdőkön, völgyeken, mígnem elénk tárul a tenger.

A Vitara pedig a hegyi utakon is jól viselkedett, kényelmes a váltója, könnyen megszokható, motorikusan kifogástalan – pláne a hibrid rásegítéssel, a pillanatnyi fogyasztás még az emelkedőkön sem ugrott 8-9,0 liter fölé. Menetstabilitása kiváló, nagyon jól veszi a kanyarokat és egy kezesbárány. A lejtmenetvezérlés pedig szépen tette a dolgát.

Nemsokára elérkeztünk a festői kisvárosba, amely tulajdonképpen ugyanarra a sémára épül fel, mint a mellette található Makarska, ami pedig „riviéra fővárosa”, a legnagyobb kisváros – ahogy magukra hivatkoznak. Baška Voda majd 2600 főt számlál, a városközpont pedig egy autókkal dúsított sétálóutca, tele étteremmel, bolttal és persze stranddal.

Tökéletes választás egy nyaraláshoz, mivel a történelemből is ad egy nagy szeletet – rengeteg több százéves kőház, szűk utcák, méterekre a turistaközponttól. Mi egy apartmant foglaltunk el, nem messze a parttól.

Felfedezés

Másnap reggel vitorlát bontottunk. Pontosabban „csak” egy kompot, ami Makarskáról egyenesen Sumartinba, Brač-sziget egyik fontosabb városába repített úsztatott minket. Itt is könnyedén átjött a méret – még ezen kis szűk helyen is kényelmesen elfért az autó.
A sziget szűk főutcáján elindultunk Bol városába, egy igazi turistaparadicsom, az Arany Szarv miatt. Megnéztük, tele volt, de szép volt. A parkolás kicsit szabadrablás, hiszen minden helyi kihasználja a telkét, így 8-50 euró között parkolhatunk egy napig – néhány tíz méter különbséggel. Viszont mivel ezek nem kialakított parkolók, hanem telkek, murvával leszórva a hegyoldalban, így láttunk pár autót szenvedni, néhol kipörögni kifelémenet.
A Vitaránál ez szóba sem került, erőfeszítés nélkül meg sem érezte.
Brač szigete egyébként rengeteg szépséget és érdekességet tartogat a látogatók számára, hisz minden sarkon tele van olívaültetvényekkel, őstermelőkkel, történelmi helyekkel, római kori maradványokkal (ők is tudták, mi a jó :D), ehhez egy hét nem elég.

By Szabolcs Emich (cropped by DIREKTOR) – originally posted to Flickr as Bol na Bracu – Zlatni rat, CC BY 2.0, Link

Alternatívaként aki egy kicsit el szeretne szakadni a tömegtől, Sumartintól gyalogtávra található egy elrejtett kis paradicsom. Sziklákkal tűzdelt vadregényes partszakasz, ahol az élet minden létező formáját is fel lehet fedezni, szinte egyedül.

A Sumartin-Bol távolság nem sok, 27 km, de 30 perc alatt járható meg. Viszont minden másodperce gyönyörű. Számtalan szerpentinnél van kialakított megállóhely, így mindenhol gyönyörködhetünk a tájban, vagy egy Vitarában, ami elefántcsont-kozmikus fekete színben tündököl – szerintem ez az egyik legjobb színválasztás ehhez a modellhez. És teljesen véletlenül nagyon illik a hegyekhez. Ez az autó terepre való. Itt a bizonyíték:

A nap hátralévő részét Sumartinban töltöttük, bejártuk a várost, arra viszont figyelni kell, hogy a főutcát esténként sétálóutcává alakítják.

Lassan pedig hajókürt szakította meg a kikötő csendjét, megérkezett az aznapi utolsó kompjárat, ezzel pedig brači látogatásunk végéhez értünk. A személyzet egyébként megörült, „véletlen egybeesés történt” 😀
Egymás után került a két generáció.

Minden jónak egyszer végeszakad – eljött az indulás napja. Ugyanazon az úton tértünk vissza, mint idefelé – az alagutakkal tűzdelt autópályán.

Ami pedig a nagy kérdés: mennyit is fogyaszt? A teljes, 1800 km-es tesztút alatt az összfogyasztás 6,7-7,0 liter / 100 km közé esett, ami kicsivel a gyártói előírás (4,4-6,3) fölé esett, de ez betudható a hegymenetnek és a horvát autópályán lévő állandó sebességkorlátozás-változtatásnak – 100, 130, 110, 100, 130, stb.
Rövidebb távon, 50 km-re vetítve, Budaörstől keresztül a városon, dugózással viszont meglepően alacsony értéket produkált, 4,2 litert. Ami már sokkal szebb teljesítmény.

Rátérve az autóra

Az útibeszámoló mellé viszont társul a hagyományos teszt is. Hasonló modellről készült cikkünk itt olvasható: Suzuki Vitara 1.4 Turbo ALLGRIP GL+ – Városban fürge, terepen vagány! – Autó tesztek – Tesztelok.hu

Külsőre a 2024-es facelift változat nem sokban különbözik az előző generációktól, ugyanúgy megmaradt a „vitarás” vonalvezetés, egyedül az első lökhárító kapott kicsivel másabb dizájnt, elhagyták a krómozott csíkokat, helyette fekete vízszintes csíkozást kapott. A hátsó lámpákat is átdolgozták, kicsivel komorabb megjelenést kapott. Az autó összes lámpája LED-es, ami szépen teszi a dolgát és nem vakítja el a szembejövőket sem.
Vezetni nagyon kényelmes, mindenki megtalálja a magának megfelelő üléspozíciót. A pedálok kellemesen mélyre kerültek, így egy hosszú út során sem kényelmetlen.

Beltere szép, kidolgozott, az újabb Suzukiktól megszokott infotainment rendszer megfelelően működik egy 9 colos képernyőn, vezeték nélkül is támogatja az Android Auto-t és az Apple Carplay-t, a műszerek pont jó helyen vannak és jól olvashatóak, tehát az autó hibátlan. Leendő tulajdonosoknak a Suzuki Connect is rendelkezésére áll. Jól működik mindene, viszont nekem van egy-két dolog, amit kiemelnék.

Az utas felőli oldalon helyet kapott egy krómszínű panel, amit személy szerint kihagytam volna – illetve a műszerfal tetején a Vitara ikonikus sajátossága – a központi óra hiányzik, amit sajnálok, mivel szép lett volna, így kicsit furcsa.

Összegzés

A Vitara megéri a felhajtást, méltó a nevéhez. Kényelmes, jó a futóműve, hosszútávra is tervezhető, nem spórolták ki belőle az anyagot.

Egy tök jó autó annak, aki szereti a SUV-formavilágot, a kötelező szervizeken kívül nem szeretné meglátogatni a szervizközpontokat és egy jó kis autót keres magának, még épphogycsak tízmillió alatt.
Jelenlegi listaár alapján a nálam járt modell 10.752.500 Ft-ba kerül, MySuzuki kedvezménnyel már 9.452.500 Ft-ért gurítható ki a szalonból.

A tesztlehetőségért hatalmas köszönet a Suzuki Magyarországnak.

Kövess minket Te is!

Facebook:
tesztelok.hu

Instagram:
tesztelok.hu

TikTok:
tesztelok.hu csatorna

YouTube:
tesztelok.hu csatorna

Írta/fotók: Jakab Benedek